“Az Istent szeretőknek minden javukra válik”
Amikor 2020. március 13-án pénteken elkezdődtek a korlátozó járványügyi rendelkezések és bejelentették, hogy határozatlan időre a templomok is bezárnak, mindannyian egy eddig nem ismert, nehéz, értelmetlen helyzetbe kerültünk. A kijárási tilalom katasztrofális társadalmi és gazdasági következményei mellett az egyik legalapvetőbb jogunkat látszólag elvesztettük – mégpedig a szabad vallásgyakorlatot.
Mikor a húsvétot is zárt ajtók mögött kellett ünnepelnünk, megéltük, hogy az igehirdetés a világhálóra tevődött át, virtuálissá lett és így egy sokkal szélesebb réteg számára vált hozzáférhetővé, megalakult a “digitális egyház”. Láthattuk, hogy a templomok bezárásával az Egyház nagyon kreatív lett, a lehető legjobban használta ki az új helyzetet, hiszen az Istent szeretőknek minden javukra válik.
A kialakult koronavírus járványhelyzet és a vele járó korlátozások a neuburgi katolikus gyülekezetet erősebben érintette, mint a misszió többi közösségét. Tavaly pünkösdkor a templomok újra kinyithattak, mi sajnos nem mehettünk vissza a Mária Ward kolostor kis panorámás kápolnájába, mert nem volt lehetőség az előírt távolságtartásra, ugyanakkor a termet is elveszítettük, ahol a szeretetvendégséget tarthattuk.
Akkoriban úgy éreztük mindent áthúzott a járvány, ma visszatekintve köszönetet adunk az egyházak megnyilatkozásainak a koronavírus idején, minden rosszban van valami jó alapon mi is megéltük, hogy az Istenszeretőknek minden javukra válik.
A misszió munkatársai és Csibi Sándor plébánosunk személyes közbenjárására sikerült áthelyezni a szentmisénket a neuburgi kórházhoz tartozó St. Wolfgang templomba. Nagyon hálásak voltunk az új lehetőségért, nagyobb templomot és egy kicsit nagyobb, kellemesebb hangzású orgonát is kaptunk.
A maszkos korlátozások, bejelentkezések káoszában gyakran évközi szentmisére is kicsinek bizonyult a St. Wolfgang templom, ünnepi szentmisére pedig alkalmatlan volt, igy a misszió kérelmezett egy még nagyobb helységet.
Tavaly karácsonyra megkaptuk a Heilig Geist parokiától, Neuburg egyik legnagyobb frissen felújított templomát, a híres LINK orgonamanufaktúrából származó orgonával.
A híres orgonának Lay Gabriella is nagyon örült, hiszen nagy templomban, híres orgonán játszani, magyarul, anyanyelven énekelni ritka felemelő érzés volt neki is. Gyönyörű hangja és elbűvölő orgonajátéka könnyitett a kötelező maszk alatti “énekelni tilos” szabályok elviselésében. Martin Luthert idézve „Isten szavának igazát a szív a dalban éli át”.
Annyira fejlődtünk a korona járvány alatt, hogy már a helyi újságban is meglehetett találni a magyar nyelvű szentmisénket a német nyelvű szentmisék között.
Egy dolog azért még mindig nagyon hiányzott. A közösségünk többsége nagy örömmel találkozott a szentmise után a plébánosunkkal egy kis beszélgetésre. Természetesen a szeretetvendégség sem maradt el, sok finom sütemény, kávé, az elmaradhatatlan bor, pálinka, amit az egyházközösség tagjai adományoztak.
Látva a koronavírusos járványhelyzet alatti fejlődésünket, bátran kérelmeztünk a nagy templom mellé egy új közösségi termet is, ha már lúd akkor legyen kövér.
Meg is kaptuk a Heilig Geist parókia közösségi termét, teljesen felszerelt konyhával, vetítőgéppel, ahol már az októberi szentmisénk után szeretetvendégséget tarthattunk. A „bőség asztala” mellett meghallgattuk Kibili Angélának képes beszámolóját az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusról. Nagyon jó volt visszaemlékezni, újra átélni a lelki megújulást, élményeket, hiszen neuburgiak és ingolstadtiak is voltak Budapesten, részt vettek a kongresszus csúcspontján, a gyertyás körmeneten és a záró szentmisén Ferenc pápával.
A jó Isten nem hagyta cserben a kis közösségünket ebben a járványban sem.
Ha már a koronavírus megváltoztatott, maradjunk továbbra is összetartók, találékonyak és szolidárisak. Legyen a hit középpontjában a reménység.
Adja meg nekünk a jó Isten! Szirmai Melanie