Ünnepre készülni, közösen ünnepelni mindig valamilyen különleges esemény. Az ünnepek megszakítják a hétköznapokat, színt visznek azok egyhangúságába. Különösen igaz ez ebben az idôszakban, amikor is egy járvány miatt korlátozásokat élünk meg a mindennapjainkban. A farsang ünnepe, azért is különleges, mert megengedhetjük magunknak, hogy más bôrbe bújhassunk és például egy pillangó könnyedségével tekintsünk az életünkre.
Február 6-án egy gyermek igeliturgia keretében ünnepeltünk gyermekfarsangot a templomban. Az igeliturgia témája Noé története volt, amelyet nemcsak hogy meghallgattunk, de a gyermekek el is játszhatták.
A St. Max templom hajó részében készítette el „Noé és felesége“ a vízözön elôl menedékül szolgáló bárkát. Az összegyûlt állatok pár szóval vagy egy kis verssel mutatták be magukat, majd egy leeresztett hídon a bárkába jutottak. Mialatt megcsodáltuk a gyönyörû jelmezbe bújt gyermekeket, addig az énekkar énekelte nekünk a „Pillangó, ha lehetnék“ címû Istent dícsérô gyermekdalt. Így még egyszerûbb volt beleélni a gyerekeknek magukat a játékba és örömmel utánozták a dalban szereplô állatok mozgását. Az igeliturgia végén minden gyermek kapott ajándékba egy szivárványos képet, amely az Istennel való örök szövetségre emlékeztet.
Nagyon jó érzés volt készülni az ünnepre, s újból átélni a készülôdés és várakozás örömét. A jelmezbe öltözés jó lehetôség volt a gyermekeknek új szerepeket kipróbálni és esetleg egy állat bôrébe bújva belsô konfliktusaikat, feszültségeiket oldani. A bárkában egy jólesô biztonságérzés és közösséghez való tartozás élményével gazdagodhattak.
Noé története pedig rávilágított arra, amire mindannyiunknak szüksége van: a hitre, a reményre és a szeretetre.
Köszönet mindenkinek, ezért a szép ünnepért!
Görög Barbara