A nap a tipikus szombati rohanásal kezdődött…gyors bevásárlás, főzés, takarítás, házi feladatok. Semmi különös, egy komoly adag szomorúságon kívül a legkisebbünk számára mert a magyar iskola átállt az online oktatásra, és legalább hasonló adag vegyes érzelmek a felnőttek számára, valamint tucatnyi kérdések és aggodalmak, hogy mit hoz majd a jövő a járvány második évében. Estefelé azonban kezdett

“Az Istent szeretőknek minden javukra válik” Amikor 2020. március 13-án pénteken elkezdődtek a korlátozó járványügyi rendelkezések és bejelentették, hogy határozatlan időre a templomok is bezárnak, mindannyian egy eddig nem ismert, nehéz, értelmetlen helyzetbe kerültünk. A kijárási tilalom katasztrofális társadalmi és gazdasági következményei mellett az egyik legalapvetőbb jogunkat látszólag elvesztettük - mégpedig a szabad vallásgyakorlatot. Mikor a

Változások a Misszióban 2016 és 2020 között Magyarországról képzett pedagógus érkezett, aki a Misszió lelki és kulturális programjainak bövitésében és a hétvégi iskolában is nagy részt vállalt. A koronavirus okozta pandémia miatt ez a lehetöség megszünt, azóta a programokat és az irodai munkát sokkal kevesebb munkaerövel kell ellátni. Az irodai feladatok kibövültek ebben nagy szerepe

Bevallom, jó pár éve már annak, hogy utoljára imaórán vettem volna részt. A november végi mégis „érdekesnek“ tűnt. A szentmise után először különböző csoportok imaórájába volt lehetőség becsatlakozni. Én azonban úgy gondoltam, hogy „ha már éjszakai, akkor legyen éjszakai“. Így az utolsó, 23:30-kor kezdődő rózsafüzérre mentem el, melyet Sándor atya vezetett. A rózsafüzérbe oly módon

Neu-Ulmi közösségünk csaknem egy éve gyűl össze havonta egy alkalommal, hogy az Urat dicsőítse, az Úr jelenlétében legyen. A világjárvány sújtotta időszakban nem tudunk közösségi programokat  szervezni, de annál jobban várjuk a szentmiséket, ahol az Úrral és egymással is találkozhatunk. Hálásak vagyunk az Úrnak, hogy a megszorítások közepette egy új templomajtót nyitott ki számunkra itt.

Az idén szeptember 5. és 12. között Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus, röviden NEK, volt Budapesten. Neve alapján úgy gondolhatnánk, hogy ezt csak teológusok, papok és szerzetesek részére szervezik, de ez csak a látszat. Valójában egy hétig nagyon szines programmal várta Budapest a résztvevőket, a vallásos programok mellett. koncertek, kulturális programok, könyvbemutatók során lehetet részt venni.